Skip to main content

Kiberfenyegetések

7 kiberbiztonsági „bűn” felelős az emberi kockázat nagy részéért.

Ez azt jelenti, hogy azok a munkavállalók, akik nincsenek tudatában (vagy szándékosan követik el) ezt a hét biztonsági hibát, lényegesen nagyobb valószínűséggel segítik elő vagy gyorsítják fel a vállalatuk elleni kibertámadást:
  • A legitimitás félreértékelése
  • Impulzív reagálás
  • A biztonsági kontrollokra való túlzott támaszkodás
  • A szabályzatok figyelmen kívül hagyása
  • Az eszközök helytelen kezelése
  • A gyanús tevékenység elhanyagolása
  • Behódolás a biztonsági fáradtságnak
Ezeknek a „bűnöknek” a figyelmen kívül hagyása súlyos árat követel. 2019-ben egy sikeres kibertámadás átlagos költsége több mint 5 millió USD, vagyis körülbelül 301 USD munkavállalónként ( ponemon ). Ehhez hozzájárul, hogy az emberek ma már 20-szor nagyobb valószínűséggel válnak egy kiberbűnöző áldozatává a számítógépüknél, mint hogy az utcán kirabolják őket, így még sürgetőbbé válik, hogy az emberek helyzettudatosan ismerjék fel az aktuális és újonnan kialakuló fenyegetéseket, mielőtt túl késő lenne. A biztonságtudatossági programok felelősei hagyományosan valamilyen „hibáztatás és oktatás” jellegű megoldással reagáltak. A jobb programtervezés azonban azt jelenti, hogy felelősséget vállalunk az ellenállásért, és a kultúraváltást büntetéstől mentes lépésekkel igyekszünk befolyásolni. A kultúraváltás fenntartásához nemcsak a viselkedést kell megérteni, hanem az egyes döntések mögötti identitást és motivációt is.

A bűnök

  • Az e-mailek legitimitásának félreértékelése
Resource image
  • A kibertámadások 91%-a adathalász e-maillel kezdődik (TrendMicro). Az emberek 86%-a azt mondta, hogy az elmúlt két hétben több gyanús e-mailt is kapott, és többségük jelezte, hogy értékelné a további képzést (Living Security). Az vállalkozások 76%-a számolt be arról, hogy az elmúlt évben adathalász támadás áldozata lett. (Wombat Security) A szervezetek 56%-a a célzott adathalász támadásokat jelölte meg jelenlegi legnagyobb kiberbiztonsági fenyegetésként. (CyberArk) Az adathalász e-mailek 30%-át megnyitják, 12%-ukban pedig rákattintanak a linkre (Verizon)
  • Impulzív reagálás gyanús hívásokra
  • A mobileszközök biztonsági kontrolljaira való túlzott támaszkodás
  • A szabályzati irányelvek figyelmen kívül hagyása
  • A vállalati eszközök helytelen kezelése távmunka vagy utazás közben. Az emberek 64%-a úgy érezte, hogy a munkaköre miatt mérsékelt vagy magas kockázatú célpont a kiberbűnözők számára, sokan anélkül, hogy megfelelően értenék, milyen biztonsági óvintézkedéseket kell követniük távmunka vagy utazás közben. Ez a támadási felület jelentős kockázatot jelent a vállalati eszközök véletlen elvesztése, ellopása vagy manipulálása szempontjából a munkahelyen kívül. (Living Security)
Resource image
  • Az idegenek megszólításának és a hálózaton észlelt gyanús tevékenység jelentésének elmulasztása. A kiberbűncselekmények 90%-a apró mulasztásokból ered (a telephelyen vagy a hálózaton), akár súlyos hanyagság, akár stressz miatt. ( Willis Towers Watson )
Resource image
  • Behódolás a jelszófáradtságnak. A jelszavakkal kapcsolatos kérdések a Living Security platform végfelhasználói körében a leginkább félreértett témák közé tartoznak, és egyes válaszok arra utalnak, hogy a felhasználók minden platformon ugyanazt a jelszót használják, vagy az alapjelszót csupán kismértékben módosítják növeléssel/csökkentéssel (Living Security). Friss jelentések szerint a felhasználókat az is megterheli, hogy számos jelszót kell kezelniük, és a „kényelmet” keresik ( Yubico – Ponemon-tanulmány ).
Resource image
  • A Living Security egyik tanulmánya szerint a „felkészületlenül érte” és a „kíváncsiság” volt a két fő oka annak, hogy a válaszadók beddőltek a social engineering átveréseknek. Azok a válaszadók, akiket „felkészületlenül ért” a támadás, nem tudták, hogy rendben van letenni a telefont, összeszedni a gondolataikat, beszélni a biztonsági csapattal, majd (adott esetben) visszahívni. A „kíváncsi” válaszadók ezzel szemben nem ismerték fel a kíváncsiskodás veszélyeit.
Resource image
  • Emberek millióinak van túlzott bizalma a telefonjuk natív biztonsági kontrolljaiban. Ennek kézenfekvő vállalati következménye, hogy a felhasználók elkerülhetetlenül kompromittált eszközöket hoznak be a munkahelyre (szigorú BYOD-szabályzat hiányában), és csatlakoznak a WiFi-hálózathoz ( NetworkWorld ). Ráadásul a rosszindulatú mobilalkalmazások következő hulláma várhatóan még fejlettebb lesz, botnet-jellegű képességekkel, amelyekkel ténylegesen eltéríthetik és irányíthatják a fertőzött eszközöket ( VeraCode ).
  • Az emberek 73%-a elismeri, hogy nem értesítette az IT-részleget, amikor az eszközét megfertőzték (webroot)
Resource image
  • A szabályzatokkal kapcsolatos kérdések érték el a legalacsonyabb nettó pontszámot a Living Security platformon 2018-ban, ami arra utal, hogy nehézséget okoz a vállalati szabályzatokra és az iparági előírásokra adott megfelelő válaszok azonosítása.
  • A foglalkoztatott válaszadók 12%-a ismerte teljes mértékben a munkáltatója által meghatározott IT-biztonsági szabályzatokat és szabályokat (B2B International, Kaspersky Lab)
Resource image