> ## Documentation Index > Fetch the complete documentation index at: https://docs.livingsecurity.com/llms.txt > Use this file to discover all available pages before exploring further. # Blog – Smishing > Beszéltünk már a adathalászatról (phishingről) … tudják, amikor olyan e-mailt kapnak, amely megtéveszti Önöket, hogy személyes adatokat adjanak ki, vagy megnyissanak egy fertőzött mellékletet. Beszéltünk már az [adathalászatról (phishingről)](https://livingsecurity.com/phishing/) … tudják, amikor olyan e-mailt kapnak, amely megtéveszti Önöket, hogy személyes adatokat adjanak ki, vagy megnyissanak egy fertőzött mellékletet. Nos, a mai téma az adathalászat kisöccse, a smishing … egy fenyegetés, amely a szemünk láttára cseperedik fel! ### Mi az a smishing? A [smishing](https://usa.kaspersky.com/resource-center/threats/what-is-smishing-and-how-to-defend-against-it) elnevezés a „phishing” és az „SMS-írás” szavak összevonásából származik. Egyszerűen azt jelenti: adathalászat szöveges üzenetben. Egyszerű, mégis rendkívül hatékony. Miért? A legfrissebb statisztikák szerint az adathalászattal szemben egyre óvatosabbak vagyunk. Bár a kiberbűnözők sok időt és energiát fektetnek abba, hogy a spamjeik hitelesnek tűnjenek, tisztában vagyunk a veszéllyel, és egyre figyelmesebbek vagyunk, amikor megnyitjuk a postafiókunkban lévő e-maileket. A szöveges üzenetek esetében azonban egészen más a helyzet. Ennek oka, hogy szokatlanul szoros kapcsolatban állunk az okostelefonunkkal. Annyit használjuk, hogy szinte már a részünkké vált. Útközben olvassuk az üzeneteket, és átlagosan 98%-ukra válaszolunk! Ez óriási különbség az e-mailekhez képest (amelyeket köztudottan még megnézés nélkül is törlünk, lol)! ### Megbízhatóbbak a szöveges üzenetek az e-mailekné? A csalók pedig jól értenek ahhoz, hogy kihasználják ezt a bizalmat – a mobileszközöket célzó adathalász-támadások mintegy 87%-a üzenetküldő, játék- és közösségimédia-alkalmazásokat használ. A kiberbűnözők szöveges üzenetekkel próbálnak csalogatni minket, hogy ellopják a személyes adatainkat, vagy megfertőzzék az okostelefonunkat, és így hozzáférjenek azokhoz. Ha sikerrel járnak, könnyen ellophatják a pénzünket, az adatainkat vagy a személyazonosságunkat. Ha pedig munkahelyi célokra is használják az okostelefonjukat, a smisherek a vállalati fiókokhoz és információkhoz is hozzáférhetnek. Ez pedig még több problémát jelent. ### A smishing típusai Íme néhány példa a smishingre: * Kéretlen válasz, amely tartalmazza az Önök személyes adatait (születési dátum, társadalombiztosítási szám, számlaszám), hogy elhitesse: az üzenet hiteles; * Egy hivatkozás, amely egy weboldalra vezet, ahol személyes adatok megadását kérik. Ezek az üzenetek gyakran azzal fenyegetnek, hogy ha ezt nem teszik meg, bizonyos szolgáltatásért díjat számítanak fel; * Egy hivatkozás alkalmazás letöltéséhez (ami általában [kártevő](https://www.forcepoint.com/cyber-edu/malware) ); * Üzenet egy jótékonysági célú vagy külföldi szervezetnek történő pénzátutalásról, akinek sürgősen szüksége van az Önök segítségére \[szemforgatás]. A mai napig azonban a legjövedelmezőbb smishing-típus a banki smishing . Ez általában egy szöveges értesítésnek néz ki (állítólag az Önök „bankjától”), amely szerint nagy összegű átutalás történt a számlájukról, és fel kell hívniuk egy bizonyos telefonszámot a hamis átutalás letiltásához. Ha felhívják, személyes és banki adataik megerősítését kérik, ezután a pénzük gyorsabban eltűnik, mint ahogy letehetnék a telefont! ### Hogyan védekezhetnek a smishing ellen? Van néhány józan eszükre épülő lépés, amellyel elkerülhető, hogy smishing áldozatává váljanak: * Soha ne válaszoljanak ismeretlen személyektől érkező szöveges üzenetekre. * Soha ne válaszoljanak olyan számról érkező üzenetre, amely nem hasonlít hagyományos telefonszámra, például az 5000-re. Ez a legnyilvánvalóbb jele annak, hogy nem szöveges üzenetről, hanem a telefonjukra küldött e-mailről van szó. * Ne kattintsanak a szöveges üzenetekben kapott hivatkozásokra. Ha megbízható forrásból érkeznek, ellenőrizzék, hogy a feladó valóban nekik szánta-e azokat. * Ne hagyják, hogy megtévesszék őket a sürgős ajánlatok, mert azok mindig feltörési kísérletek! * Soha ne adjanak meg személyes adatokat, például számlaszámot vagy bankkártyakódot szöveges üzenetben. Ha a bankjuktól ilyen kérés érkezik, azonnal jelentsék, a bank weboldalán található telefonszámot használva. * Ne tárolják a hitelkártyaadataikat az okostelefonjukon. This documentation is built and hosted on [Mintlify](https://mintlify.com), a developer documentation platform.